A lakások szellőztetése néhány évtizeddel ezelőtt a nyílászárók tömítetlenségein, az ajtó és ablak réseken, valamint a szellőző kürtőn keresztül volt természetes módon biztosítva. Az energiaárak növekedésekor az épületek hőveszteségének csökkentése céljából jól záródó, tömítő csíkkal felszerelt külső ablakokat és ajtókat fejlesztettek ki. A régi nyílászárók mellett a lakások légterének levegője óránként 2-4-szer kicserélődött. A ma alkalmazott nyílászárók mellett a légcsereszám általában nem haladja meg a 0,1 légcserét óránként. Ez egy 120-300 m3 légterű lakásban mindössze 12-30 m3 /h levegőforgalmat jelent, ami nem elegendő a bent tartózkodó személyek frisslevegő ellátásához (15-20 m3/h fő), illetve a lakás szellőztetéséhez.

Szén dioxid, vegyi anyagok feldusúlása a nem elegendő szellőzés miatt

Egy hermetikusan elzárt helyiségben jóval hamarabb dúsul fel a CO2 -, illetve nő a páratartalom, de még érdemes idesorolni az építőanyagokból, bútorokból kipárolgó vegyületeket, (radon) melyek hosszú távon akár egészségkárosodáshoz is vezethetnek. A szellőztetés problémája különösen a nyitott égésterű gázkészülékek légellátása a nyílászárók cseréje és utólagos hőszigetelés után merül fel a leggyakrabban.

Magas páratartalom

Életünk folyamán rengeteg vízgőzt fejlesztünk. Testünk párolgása és a légzés is önmagában személyenként 1-2 liter vízgőzt jelent naponta, de egyéb tevékenységeinkkel együtt, mosás, szárítás felmosás, tisztálkodás, főzés stb. naponta és személyenként 4-5 liter vízgőzfejlesztéssel számolhatunk. Ha ez zárt térben maradna, már önmagában is egészségtelen lenne, de ráadásul az épületek kisebb hőhídjain fűtési idényben heteken belül megjelenik a penész, amely komoly épületkárt okoz. Penészes épületben a spórák feldúsulása miatt további komoly egészségkárosító hatásra kell számítani. Épületeinkben tehát állandó szellőztetésre van szükség! Rendszeres takarítással, porszívózással biztosítható, hogy a poratkák ne szaporodjanak el túlzottan, jelenlétük azonban elkerülhetetlen. Az atkák ürüléke nagyon finom, lebegő, porszerű anyag, amely sokaknak allergiát okoz. Csak légcsere által csökkenthető a koncentráció és az allergia veszélye. A szellőztetés kialakítása mérnöki feladat, mert a terek várható terhelését minden esetben számítással érdemes meghatározni.

Hővisszanyerős Szellőztető rendszerek

A levegőkezelés mértéke a helyiség jellege szerint változik. Más légkezelésre van szükség egy
irodában, mint egy gépműhelyben, vendéglőben és számítógépteremben, áruházban és kórházi
műtőben, vagy személyautóban és darufülkében, de megint más kell az utasszállító
repülőgépben.

Szellőzési, igény meghatározása, optimalizálása:

A kötelező frisslevegő igény:

• 20 m3/h fő dohányzás nélkül
• 30 m3/h fő dohányzás esetén.

Értékek a munkavégzés jellege alapján:

• szellemi munka: 30 m3/h fő
• könnyű fizikai munka: 30 m3/h fő
• közepesen nehéz fizikai munka: 40 m3/h fő
• nehéz fizikai munka: 50 m3/h fő.

A hővisszanyerés feladata:

• Csökkenti a hőenergia–szükségletet és ezáltal csökkenti az üzemeltetési költséget,
• Csökkenti a hűtőenergia–felhasználást és ezáltal csökkent az üzemeltetési költség,
• Csökkenti az energia átalakításból származó káros anyag emissziót