A TH Chan Közegészségügyi Iskolában a Harvard Egyetemen végzett , április 5-én frissített tanulmány megerősítette, hogy közvetlen összefüggés van a légszennyezés hosszú távú kitettsége és a magasabb koronavírus halálozás arány között, fontosabb a hatásos szellőzés.

Koronavírus halálozás és levegőszennyezés

Ez a Harvard-tanulmány az első, amely megerősíti a koronavírus halálozás és a levegőszennyezés közötti statisztikai kapcsolatot. A jelentést benyújtották a New England Journal of Medicine felülvizsgálatához.

A tanulmány háttere állítja, hogy a koronavírus halálának kockázatát növelő korábbi állapotok nagy része ugyanazok a betegségek, amelyeket a légszennyezés hosszú távú kitettsége érint. Megvizsgálták, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és a járművek kibocsátása által okozott hosszú távú átlagos szállópor expozíció növeli-e a COVID-19 halálesetek kockázatát az Egyesült Államokban.

A kutatók mintegy 3000 amerikai megyéről (a népesség 98% -áról) gyűjtöttek adatokat 17 éven át, 2020. április 4-ig. A kutatók figyelembe vették az olyans zempontokat, amelyek befolyásolják az egészségügyi kutatás eredményeket, mint a szegénység, az elhízás, a dohányzás és a népsűrűség.

A szálló por nem azért súlyosbítja a vírus terjedését, mert a részecskékre tapadva terjed, hanem egyszerűen a magas légszennyezettség megviseli az emberi szervezetet, a tüdőt és a légutakat, és ezért az ilyen területeken élő emberek könnyebben fertőződnek, majd betegednek meg a járványban.

A tanulmány következtetései:

A PM2.5 [finom szállópor részecskék] hosszú távú kitettségének kismértékű növekedése a COVID-19 halálozási arányának jelentős növekedését eredményezi, a növekedés nagyságrendjének 20-szorosának növekedésével. A tanulmány eredményei aláhúzzák annak fontosságát, hogy a COVID-19 válság idején és után az emberi egészség védelme érdekében továbbra is érvényesítsék a légszennyezésről szóló hatályos szabályozást.

A New York Times jelentése :

Például ha 10 éven keresztül egy olyan megyében élő ember, ahol magas a szállópor finom részecske szennyezés, 15% -kal nagyobb valószínűséggel hal meg a koronavírusból, mint valaki azon régióban, ahol egy egységgel kevesebb a finom részecskeszennyezés.

2003-ban Dr. Zuo-Feng Zhang, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem, a Közegészségügyi Fielding Iskola kutatási társult dékánja megállapította, hogy Kína legszennyezettebb részein a SARS-betegek kétszer annyira valószínűleg halnak meg a betegségből. mint az alacsony légszennyezettségű helyeken.

A harvardi kutató, Xiao Wu a Guardian- n keresztül mondta :

A COVID-19 koronavírus halálozás csökkentése érdekében további intézkedéseket kell mérlegelnünk, hogy megvédjük magunkat a szennyezés veszélyétől.

A koronavírus tüdőtámadást okoz, gyakran tüdőgyulladást okozva, és súlyosan akadályozza a súlyosabb esetekben légzés képességét.

A REHVA – az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással (HVAC) foglalkozó egyesületek szövetsége  – kiadott egy útmutatót arra vonatkozóan, hogy az épületgépészeti rendszerek elemeit hogyan lehet minél biztonságosabban működtetni a járvány alatt.

A levegő tisztító készülékek sok esetekben hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha legalább HEPA szűrővel rendelkeznek.  Az elektrosztatikus szűrési elveket használó eszközök is jól működhetnek (ezek nem azonosak a szobai ionizátorokkal).

De fontosabb azonban a hatásos szellőzés! 

• Javasolt a szellőző levegő mennyiségének növelése (befúvó/elszívó ventilátorok légszállításának emelése), illetve folyamatos üzem alkalmazása!
• A mellékhelyiségek elszívó ventilátorai mindig legyenek bekapcsolva!
• Szellőztessünk (ablaknyitással is!) többet!
  Mellékhelyiségek esetében az ablak nyitogatása nem feltétlenül biztonságos, csak akkor szükséges, ha az elszívó ventilátorok működése nem megfelelő.
• A párásításnak és a légkondicionálásnak nincs kimutatható hatása.
• Ne használjunk visszakeverő – recirkulációs – üzemmódot!
• A koronavírus-részecske mérete 80–160 nm-es (PM0.1), kisebb, mint az általában használatos befúvó oldali finom szűrők mérete (65–90% a PM1 ~ F7). A koronavírus-részecskék ugyanakkor összetapadhatnak nagyobb részecskékkel (pl. por), amelyeket már a normál szűrők is megfognak.